Sant Rajinder Singh

Ma április 2-a van. A Missziónkban Keleten ezt a napot bhandarának nevezik, amelyen Hazur Baba Sawan Singhre emlékezünk, aki 1948. április 2-án hagyta el a földi világot. Ezen a napon szerte a világon sok satsangi, Hazur, Sant Kirpal Singh és Sant Darshan Singh tanítványai e Mesterre való édes emlékezés jegyében jönnek össze.

Hazur volt a Sant Mat hagyomány első olyan Mestere, aki révén ez a tanítás eljutott Nyugatra. Megjövendölte, hogy a spiritualitás Napja magasra fog hágni a világnak ezen a részén is, ahol az Ő idejében még nem túl sokan követték a Sant Mat tanítását, és kevesen keresték fel Őt személyesen Indiában. Ám Sant Kirpal Singh és Sant Darshan Singh világkörüli útjainak köszönhetően a Sant Mat tanítását szerte a földön megismerték, és ma már minden kontinensen gyakorolják ezt a meditációt.

Azt mondják, hogy Hazur hatalmas eltökéltséggel dolgozott. E tanítás angol nyelven nagyobbrészt az Ő óriási méretű levelezésének köszönhetően vált közismertté. Egyes iránymutatásai bizonyos értelemben valóban mindannyiunkra hatással voltak. Az egyik ilyen különleges döntését a fiatal Darshan Singhgel kapcsolatban hozta meg, aki éppen befejezte a középiskolát, leérettségizett, és egyetemre készült. Nagyon jól tanult. Mindenben kiváló volt, amivel foglalkozott. Annyira jók voltak az eredményei, hogy bármilyen szakirányt, egyetemet választhatott, bárhova biztosan felvették volna. Abban az időben az orvosi és mérnöki pálya különösen népszerű volt, és Ő azt fontolgatta, hogy a kettő közül vajon melyiket válassza.

Az édesapa, Sant Kirpal Singh elvitte a fiát Hazurhoz, akivel nagyon közeli, személyes jellegű kapcsolatban álltak. Nyilvánvaló volt, hogy az életnek ebben a nagyon fontos kérdésében iránymutatást kérnek Őtőle. Megmutatták Hazurnak a bizonyítványt, és megkérdezték, melyik egyetemet válasszák.

Hazur azt mondta: „Káká! (Pandzsábi nyelven így szólítják meg a gyerekeket, a fiatalokat). A perzsa nagyon édes nyelv.” De Darshan Singh nem akart humán területen továbbtanulni. Ő a természettudományok felé vonzódott. Hazur még hozzátette: „Nagyon jó dolog perzsául megismerni a misztika kincseit.”

Sant Darshan Singh fiatalos hévvel éppen tudatni akarta Hazurral, hogy Ő inkább az orvoslás vagy a mérnöki pálya mélységeit szeretné megismerni. Ám még mielőtt bármit mondhatott volna, az édesapja, Sant Kirpal Singh az ujját a szájára téve jelezte, hogy egy szót se szóljon. Darshan tudta, hogy csöndben kell figyelnie. Kirpal Singh megkérdezte Hazurt: „És mit tanuljon mellette?” Hazur válasza: „Angol irodalmat és történelmet.” Ezzel a fiatalembert a humán ismeretek gazdag tárháza felé irányította: a perzsa nyelv, az angol irodalom és történelem felé.

Hazamentek. Éppen Lahoréban volt a szakiránynak megfelelő legjobb egyetem, és Darshan Singh megkezdte a perzsa tanulmányait. E nyelv valóban rendkívül gazdag misztikus hagyományokat őrzött meg. A szufi tanítás is ezen a nyelven volt hozzáférhető. Emellett urdu, fászi, angol nyelvi és történelmi – vagyis humán jellegű tanulmányokat folytatott. A tanárai között volt ennek az időszaknak a két leghíresebb költője. Az ő hatásukra kezdett verseket írni.