Október 8. – Vasárnapi satsang

Ez volt a Maharashtra államban tett utazást követő első satsang a Kirpal Baghban. Sant Darshan Singh verssorait idézve Maharaj Ji arra emlékeztette a hallgatóságát, hogy ez az élet csak egy álom, amelyből a halál idején ébredünk fel. A testünk nem az igazi énünk. A valódi természetünk, a lényegünk a lelkünk – csepp a teljes tudatosság Óceánjából, Istenből.

Lehet, hogy az anyagi javak felhalmozása, azok birtoklása köti le a teljes figyelmünket, ám ezek könnyen kicsúszhatnak a kezünkből, és semmit sem vihetünk magunkkal, amikor örökre meg kell válnunk ettől a világtól. Mi segíthet rajtunk? Mások szeretetteljes és önzetlen szolgálata, és az, ha spirituálisan ráébredünk az élet illuzórikus látképére. Ehhez az élő Mester vezetésére van szükségünk, aki megtanítja a meditáció módszerét, mert csak ennek gyakorlásával tárulhat fel előttünk az élet és a halál misztériuma, és szabadulhatunk ki a maja világából. Ekkor egy teljesen új világ tárul fel előttünk, amely soha el nem múló szeretettel, békességgel és üdvösséggel telített.

Október 10. kedd – Kérdés-felelet

A fő téma az alázat és a gyermeknevelés kapcsolata volt. A gyermekek a szülők által mutatott magatartásmintát követik. Sokkal többet tanulnak abból, ahogy a szüleik élnek, mint a tőlük kapott intelmekből. Arra is nagyon fogékonyak, és nagy hatással van rájuk, amit a felnőttek másoknak mondanak, ahogy az élet különféle helyzeteiben az általuk nagyon szeretett személyek kommunikálnak, viselkednek. Parancsoló szükség van arra, hogy éljünk alázatban, legyen ez az életünk meghatározó jellemzője, különös tekintettel arra, ha ilyennek szeretnénk látni a gyermekeinket is.

Október 12. csütörtök – Satsang és meditáció

Ezen az estén az igazi ima volt a téma. Általában világi dolgokat kérünk Istentől. Ezek helyett kérjük, hogy Isten akarata szerint alakuljon az életünk, mert egyedül Ő tudja, hogy mi a legjobb számunkra. Legyünk hálásak az emberi születésünkért, a megélhetésünkért, és a lehetőségért, hogy összekapcsolódhattunk Isten Fényével és Hangjával, mert így megtapasztalhatjuk az Ő szeretetét.

A meditáció az ima legmagasztosabb formája. Gyakorlásával megtanulhatjuk, hogy hála legyen a szívünkben Isten minden áldásáért, a lehetőségért, hogy megtapasztalhatjuk mindazt a csodát, amelyek a bensőnkben várakoznak ránk.

Október 15. – Vasárnapi satsang

Sant Rajinder Singh ezen a satsangon arról beszélt, hogy milyen az igaz élet. A napi létezésünk tele van viszontagságokkal, és egyre jobban belefáradunk abba, hogy nem szűnik a nyugtalanság körülöttünk. Eljön az idő, amikor megkérdezzük magunkat, vajon helyesen vezetjük-e az életünket? Mi a létezésünk célja, és azt miként érhetjük el?

Sant Darshan Singh verssoraira hivatkozva a Mester azt emelte ki: azok élnek igaz módon, akik állandóan megőrzik a figyelmüket Istenen. Hiszen az emberi születés egyetlen célja a találkozás a Teremtővel. Ez a magasztos cél csak úgy érhető el, ha Isten szeretetében élünk, ez pedig az Őrá való szüntelen emlékezés gyümölcse. Ha a szívünket és elménket Ő tölti be, ha folyton megőrizzük Őt önmagunkban, akkor ezzel elsöpörjük az utunkból az akadályokat, amelyeket az elménk emel elénk a különféle világi vágyak keltésével. Az egyhegyű figyelem segítségével képessé válunk arra, hogy összekapcsolódjunk a Fény és a Hang Áradatával, amellyel visszautazhatunk Istenhez.

Ezután Maharaj Ji Isten igazi szeretőinek jellemzőit vette sorra. Ezek közül kiemelte a rendíthetetlen bizalom fontosságát. Így ugyanis megszabadulunk a világi aggodalmaktól, és az lesz az egyetlen vágyunk, hogy megtapasztaljuk önmagunkban Isten jelenvalóságát. A szenvedélyes és odaadó szeretet az ösztönző erő, amely a cél felé hajt bennünket. Az odaadásban élő minden légvétellel Istenre emlékezik, és megköszöni az emberi születést, vagyis a lehetőséget az Ővele való találkozásra. Erényesen él, önzetlenül, szeretettel, együttérzőn szolgál másokat, és mindig megmarad a benső harmónia és boldogság állapotában.

Október 16. hétfő – Satsang és meditáció

Ezen az estén a Mester nagy részletességgel beszélt azokról a nehézségekről, viaskodásokról, amelyek sokak meditációjához társulnak. Amikor nekifogunk a spirituális utazásnak, hogy rátalálhassunk Istenre, az utunkban az egyik akadályt követi a másik. Végül megkérdezzük magunkat: Célba fogok valaha is érni?

Ezek a benső küzdelmek álruhás áldások, mert arra ösztönöznek bennünket, hogy még szorgalmasabban, pontosabban, keményebben dolgozzunk, ugyanakkor őrizzük meg a türelmünket, a kitartásunkat, fejlesszük az akaraterőnket, az odaadásunkat. A Mester a természetből vett példával beszélt a küszködés jellemzőiről, és annak bámulatra méltó végkifejletéről: bemutatta az életciklusokat, azt, ahogy a bábból kiszabadul a szépséges pillangó. E kínlódás, vívódás teszi erőssé a lepkét, és készíti fel a szárnyalásra.

Ehhez hasonlóan a nehézségek elkerülhetetlenül megjelennek az utunkban, és nemes célt szolgálnak. Isten lakhelyének eléréséért a szívünkben égő vágy tesz képessé bennünket a szükséges erőfeszítésekre. Eljöhet az idő, amikor úgy érezzük, hogy semmi fejlődést nem tapasztalunk, ám egy kis extra erőbefektetés megfelelő módon készít fel bennünket a következő akadály legyőzésére. Ez a szívós, rendületlen igyekezet olyan a meditációban, mint a szél a vitorlánkban, amely hatalmas erővel hajtja a lelkünk hajóját az isteni célunk felé.

Október 19. csütörtök – Diwali satsang

Ezen az estén Maharaj Ji Diwali, a fények ünnepének igazi, spirituális jelentéséről beszélt. India szerte ez a legnagyobb és legszínesebb fesztivál, amelyen a sötétség és a gonosz feletti győzelmet ünneplik meg.

A hagyományokat követve az emberek olajmécseseket és gyertyákat gyújtanak az otthonaikban, amelyek egész nap és végig az éjszaka folyamán égnek. Diwali kezdete mindig újhold napjára esik, és öt napig tart. Az élet megújulását is jelképezi, ezért ilyenkor az a szokás, hogy új ruhát vesznek fel. Fénnyel, tánccal, tűzijátékkal és családi, baráti együttléttel ünneplik meg – ez egyben az indiai újév kezdete is.

A Mester annak fontosságát emelte ki, hogy minden napunk legyen az isteni Fény ünnepe. Ehhez a testünk és az elménk békés nyugalmára van szükségünk. A meditációban megtapasztalt Fény elsöpri az utunkból a benső sötétség alapvető okát, az egónkat és a többi tolvajt is – a haragot, a kapzsiságot, az érzékiséget és a ragaszkodást is száműzi. Ám a sikeresség érdekében kitartó erőfeszítéseket szükséges tennünk. Diwali külső fénytengere és a benső Fény egyaránt emlékeztessen bennünket arra, hogy az örök Oltalmazónk – aki lehetővé tette, hogy a lelkünk megszülessen az emberi testben – soha nem hagy el bennünket, és gondoskodik róla, hogy elérhessük az egyesülést Ővele!

Majd a rendszeres meditáció fontosságáról beszélt a Mester, mert ez az erőt adó táplálék a lélek számára. Az orvosi kutatások is azt igazolják, hogy ez a sejtszintű gyors gyógyulás és megújulás különleges eszköze.

Az emelvény hátsó függönyére ezt a feliratot helyezték el:

„Diwali mécsesei égnek, de egy pillanat alatt kihunynak.
A benső lámpás Fénye azonban örökké ott ragyog bennünk.”

- Sant Darshan Singh

Október 22. – Vasárnapi satsang

A meditáció céljáról szólva, a Mester kiemelte: megtisztítja a lelkünket a hibák szennyétől, felkészítve a Lélekfelettivel való találkozásra. A meditáció leválaszt bennünket az illúziók világáról, és összekapcsol az isteniség örök szeretetével. Ez nemcsak átformál minket, hanem megerősíti a bizalmunkat Istenben. Ez a bizalom kövezi ki az Isten felé vezető utunkat.

Október 25-26. szerda-csütörtök – Látogatás Kashipurba
India, Uttarakhand

Ezen a napon kezdődött a Mester kétnapos vidéki útja az észak-indiai Uttarakhand államban lévő városba. Ezt megelőzően 1994-ben és 2001-ben járt itt.

Mata Rita Ji énekét követően a Mester örömmel nyugtázta, hogy 16 év után újra együtt ülhetnek Isten édes emlékezetében – ezek az élet legértékesebb pillanatai. Ha ugyanis megmaradunk az érzékeink szintjén, nem ismerhetjük fel a valóságot, sem e világ illuzórikus természetét. Ebben az esetben benne marad a lelkünk a lélekvándorlás kerekében.

Ahogy a meditációban egyre szorosabbá válik a kapcsolatunk Isten Fényével és Hangjával, felismerjük az igazi valónkat, a lelkünket, és ezt követi az Istennel való egyesülés. Az egész szívünket, az elménket és a lelkünket töltse be az Isten utáni szenvedélyes vágyódás és szeretet! Ez a hajtóerő, amely célba juttat bennünket.

Maharaj Ji november 3-án visszarepült Chicagóba, ahol a jelenlegi információ szerint december 17-ig lesznek programok. Közben kerül sor a Hálaadó ünnep eseményeire november 22-27. között Chicagóban, majd december 8-11. között Orlandóba látogat.

A februári indiai programokról még nincs semmi hírünk. Néhányan közülünk részt vesznek a Hálaadó ünnepi programon. Remény szerint akkor már megbízható információkhoz juthatunk. A jegyek jelenleg 2018. február 1-i vagy 4-i indulással a legkedvezőbbek (Finnair), innen számítva két-vagy három hét így alakulna: febr.1-16. és 1-23. vagy febr.4-19. és febr.4-26.

Természetesen később is lehet indulni. Az ünnepi programok február 5-én szoktak kezdődni, Kirpal Mester születésnapjának a megünneplésével.